A kútkáván túl

Aelyn

//nem, félreolvastam kettőnek. Mindegy, az ezüstből kijön

A számolásnál fél ezüstnél leintem a fogadóst:
-Hagyja csak a többit Dolien uram! Nem baj az ha van itt egy kis "hitelem". - kacsintok a fogadósra és belekortyolok a sörbe.

// 50 rezet felírok, 1 ezüstöt levonok, hitelbe hagytam 28-at.

-No és miféle üzletről lenne szó, már ha nem indiszkrét a kérdés? Mivel most érkeztem a városba bármiféle hír vagy újdonság érdekel, mindössze ezért kiváncsiskodom itt. No meg mert nem tudom meddig maradok majd a városban...napok...hetek... bármi megeshet.

Miközben a fogadós válaszát hallgatom lassan kortyolgatom a sört, ha befejezte és kiderül számomra hogy amazok az asztalnál milyen ajánlat után érdeklődnek vagy mit fogadtak el akkor megköszönöm a fogadós válaszát és hagyom őt tovább dolgozni.
// Ha az ajánlatott nekem is felajálnja akkor megkérem hogy jelölje be nekem a térképemen hogy hova kell menni.

A beszélgetés végeztével keresek egy üres asztalt lehetőleg a fal mellett és a sörömmel oda ülök, majd a térképem tanulmányozásába fogok ameddig ki nem érkezik az ebéd. A térképen olyan helyeket keresek mint könyvtár, levéltár, térképtár illetve az Adron és a Darton szentélyek felé vezető utakat is próbálom megjegyezni amennyiben vannak, bár utóbbi sejtésem szerint a temető környékén keresendő, mint Ynevszerte a legtöbb helyen.

Aelyn

//hét=7 rezet írtam, szóval remélem csak elírás részedről//

-Érezd otthon magad. A berendezés is ezt a célt szolgálja.- mondja a dícséretre.
- Rendben, akkor egy jó korsó sört ajánlok kezdésnek.- folytatja a fogadós, majd elveszi az ezüstöt, és az erszényéből vissza számol neked 78 rezet. Az 5-ös szoba kulcsát kapod meg.  

//vonj le 22 rezet: 21 réz a 3 napért, 1 réz a sörért//

-Ott a szélső asztalnál, azt mondanám a hátizsákjaitok alapján, hogy hozzád hasonló vándorok. Alighanem ma érkeztek a városba. Én pedig máris felvetettem számukra, hogy ha érdekli őket egy kedvező üzleti ajánlat, merre próbáljanak szerencsét... Tudod, Aelyn, sok múlik az én szakmámban a jó kapcsolatokon. Jut eszembe, az ebédet hamarosan kiviszik neked, ha helyet foglalsz.

Ezután a fogadós eléd helyez egy korsó finom sört, és még megvárja, ha van egyéb mondanivalód. Ha nincs, hamarosan visszatér a felszolgálók irányításához.

Mindenki

// Kalandbeli idő: 13:15 //

Aelyn

A kutatásra elmosolyodom én is.
- Nos igen... Doranból érkeztem de jómagam még csak tanítvány vagyok. Egy nagyon fontos dolog miatt kelltem útra, és bízom benne hogy utazásom tárgyát hamarosan megis találom... ám Adron útjai kifűrkészhetetlenek.  - egy kis szünet után folytatom - Két réz egy szobáért és háromszori étkezés? Ez bizony igencsak baráti ajánlatnak tűnik számomra, még úgy is hogy az iskola falain kívül sokat nem jártam, így az efféle fogadókkal sincs valami nagy tapasztalatom.  Bár meg kell mondanom, ehhez foghatóan kellemesen berendezettet még nemigazán láttam!
Elismerően hordozom körbe a tekintetem a fogadó berendezésén.
-Egyelőre három napra maradnék, és mivel szeretem a jóféle italokat ha lehet a maradékból megkóstolnék valami kevésbé erőset hogy lemossam kicsit az út porát - veszek elő egy ezüstöt az erszényemből és helyezem az asztalra.  Amennyiben a fogadós elfogadja a pénz illetve megkapom a szobát úgy még egy kérdést felteszek:
- Mondja csak Dolien uram, amott - hajolok közelebb hogy mások nehalják - amott azok miféle szerzetek? A törpére gondolok meg arra amelyiknek szuke vonásai vannak.

<< Hm... még mindig nem tudom ki lehet ez az ember pedig annyira ismerős! Túl sok kérdéssel nem akarom persze traktálni, lesz még időm kipuhatolni... egyelőre foglalkozzunk a fontosabb dolgokkal... >>

Aelyn

A nálad jóval korosabb, fekete ruhás férfit találod a pult mögött, aki épp most lépett oda. A megszólítástól a kifejezetten komoly arc egy rövid időre széles vigyorra nyílik.
-Dolien vagyok, igen, de hogy mester volnék... bár nem mondom, egyre jobbak a leveseim. Maradjunk csak a Doliennél.
Újból komoly hangnemre vált:
-Szóval, Aelyn barátom, Dornaból érkeztél. Értem.- arca kifejezéstelen, miközben bólint, de egy szegmensnyi szünetet tart- a szobák nálam könnyen üresednek, mert azt megengedhetem magamnak, hogy eldöntsem, kivel osztom meg az otthonomat. Így természetesen tudok szállást nyújtani, hamár ilyen jókedvre derítettél. Hét rezet szoktam kérni éjszakánként, amiben három étkezés is benne van. Azt hiszem, egy valamire való Dorani utazónak ez nem okozhat terhet.
Az utolsó mondatnál egy pillanatra végigmér, mintha keresne nálad valamit, esetleg a hátad mögött. Átható a pillantása, de csöppet sem tolakodó, és egy szempillantás alatt már elő is vesz egy szobakulcsot, kérdőn tekintve rád.
Viselkedése alapján úgy tűnik, jól ismeri Dorant. Az épület díszítettsége és a ruházata egyszerű, de jó ízlésre vall. Bizonyára világlátott és tanult ember a fogadós. Nem tudnád megmondani, hogy hol láttad ezt a férfit, még az is felmerül benned, hogy talán egy könyvben láttad az arcát.

Aelyn

<< Az a bot... az ott... >> láthatóan megtorpanok ahogy észreveszem a botot de pillanatnyi zavaromon hamar urrá leszek és a pult felé veszem az irányt a bottal egyelőre mit sem törődve, ahogy az asztalnál ülőkkel sem kifejezetebben.
A pultnál -  ha az előbb mögé igyekvő alakot találom ott - szóba elegyedek vele:
- Jó napot! Aelyn vagyok, Doranból érkeztem és meg szeretnék szállni itt pár napra amennyiben van még üres szobája... Dolien mesterhez van szerencsém?
A társalgás közben a helyszínt vizsgálom, utal-e bármi arra hogy mi volt a fogadós foglalkozása kalandozó korában ? << Habár a sejtéseim mostmár igencsak  erősek.... vajon ki lehet ő és hol láthattam? >> Próbálom időközben megeröltetni az emlékezetem és előásni legalább egy olyan emléket amelyben ez az ember szerepel mégha csak futólag is.

Dagga (Kien is hallja)

- Ez esetben törp uram, legyen a vendégem szerény hajlékomban. Van szabad szobánk, és most a remélt üzleti kapcsolat fényében csak három réz, a vacsorával együtt Önnek. A nevem Dolien.
Itt a kezét nyújtja neked, komoly tekintettel. Éppen úgy néz ki, mint akire számíthatsz, ha bármire szükséged lenne az itt tartózkodásod során.
- A Karavánőrök céhét könnyű megtalálni. Amint bizonyára észrevették, vagy hallottak róla, városunk szívverését a Vente folyó alkotja. A túlpartján található a kikötő, ami javarészt kereskedelmi rakpartként működik. Ettől a tértől északnyugat felé haladva tíz percen belül el lehet érni egy igen nagy kereszteződést, jobb kéz felől az Inkvizíció székházával. Onnan az út egyenest halad tovább Dannor negyedbe, a belső várba, tisztán látszanak szemközt a kapui. Önöknek azonban bal kéz felé kell letérni, amerre az út egyenesen egy hídon fog átvezetni. Azon túl lesz jobb kéz irányában a kikötő, de ennek a végén is túl kell menni kissé, egészen a folyó kanyarulatáig. A hídról is látható az a kanyarulat. Azért így mondom, mert a híd alatt is van egy, de önök a nyugatabbra lévőt keresik. Lényegében az óváros észak nyugati sarkát a folyóparton, ahol egy tér van, ez a Karavánőrök tere... Ha lenne nálam egy térkép, meg tudnám mutatni, de ha bárki helybélit megkérdeznek a városban, tudni fogja a helyes irányt. A toborzás csak három órakor veszi kezdetét, így addig még van körülbelül kettő óra hátra. Az út gyalogosan nem lehet több negyven percnél, kényelmesen sétálva.

A fogadós ezután elteszi a kapott három rezet, és egy kulccsal tér vissza. A hármas szobához tartozik. A folyosót is megmutatja, ami a pult bal széle felől megközelíthető.
-Egytől tízig a szobák.- mondja, miközben a bal oldali folyosóra mutat. A jobb oldali folyosóra külön nem mutat, de ott is van jövés menés, így ott is sejthető további szobák megléte.

Kien (Dagga is hallja)

-Ennek örülök, és sok sikert kívánok!- mondja a fogadós, és ezt követően ad útbaigazítást Daggának, így te is hallod a részleteket.

Kien és Dagga

Miután veletek beszélt a fogadós, és éppen távozna az asztalotoktól, belép egy újabb vendég. Átlagos magasságú férfi, egyenes, vállig érő fekete haja van és kék szeme. Ezüsttel szegett fekete ruhákat és fekete félköpenyeget hord, oldalán mindenféle szütyők és egy egyenes kard lóg. Hozzátok hasonlóan van még egy hátizsákja is, és az oldalán egy könyv is lóg.
A fogadós egy kissé felvonja a szemöldökét, de csak ennyit mond:
- Nocsak. -aztán már indul is a pult mögé.

Aelyn

Ahogy belépsz a terembe, és körülnézel a bent lévő vendégeken és felszolgálókon, az egyik bal szélső asztal társaságán akad meg a szemed. Az első, ami feltűnik, a fal mellé támasztott egyenes bot, amit álmodból keltve is felismernél, hogy drakkfából készült. Ha ezt még nem is vennéd a kutatásoddal kapcsolatos jelnek, a bot közelében álló idősebb férfi ruházata kísértetiesen hasonlít a te ruhád egyes vonásaihoz, de még arra is meg mernél esküdni, hogy láttad már ezt az embert valahol. Talán éppen a tanulmányaid során. Azt is észreveszed, hogy amint rád pillant az idős férfi, motyog valamit magában, de aztán a pult mögé sétál, és ezzel el is múlik a jelentőségteljesnek tűnő pillanat. Egy vágott szemű ember és egy pipázó törp marad az asztalnál, no és persze a különleges bot.

//24 órás rendszerben vagyunk egyelőre, bár szemeztem az órák elnevezésével, de most még többet ártana mint használna, azért az év 620 napos //

Kien

- Természetesen meg fogom, ha engem is kiválasztanak - felelem a fogadósnak.
<<Érdekesnek hangzik ez az egész ügy. Nem olyan, mint egy tipikus kíséret. Mondjuk sosem voltam nemesek és diplomaták által felfogadva... Mindenesetre a kíváncsiságomat felpiszkálta, baj pedig nem lehet belőle, ha elnézek a Karavánőrökhöz, amennyiben mindent jól értettem.>>

Miután befejeztem az ebédemet, összeszedem a cókmókomat, és ha nem hallom a Dagga kérdésére adott útbaigazítást, akkor megkérdezem én is az irányt odafelé. Nem akarom kifezetten megvárni a törpét, de ha nagyjából egy időben indulnánk neki, akkor hozzá fordulok:
- Úgy hiszem egyfelé tartunk, így ha nem zavarja, akkor csatlakoznék Önhöz az út erejéig.

Kien (és Dagga is hallja)

A fogadós így felel:
- A tanácsos szavaiból én és a jelenlévők tegnap úgy értettük, hogy ez a bizonyos diplomáciai küldöttség, amit említettem, innen, Erenből fog elindulni a napokban, és ehhez keresnek kíséretet. Az úticéljuk Kahre városállama mellett van, feltételezem, hogy elsődlegesen az odatartó útra van szükségük kíséretre, bár azt nem tudom, hogy miért ilyen sok személyből válogatva. Nem hinném, hogy egy tavernában keresnének például csizmafényesítőt, vagy kuruzslót, valószínűnek tartom, hogy pusztán fegyverforgatókra van szükségük. Szerintem legalábbis ezért fogják a Karavánőrök központjánál tartani ezt a toborzót. A részletekre nyilván ott lehet majd rákérdezni, a tanácsos úrtól, vagy netán magától a bárótól. Mindenesetre a kikötő nincsen innen messze, így ha szerencsét próbálna az úr, egy rövid séta árán megteheti. A döntés pedig csakis az öné, én csak nyerhetek rajta, ha sikerrel jár, és megemlíti, hogy tőlem hallotta a lehetőséget.
 Udvariasan néz rád továbbra is, és természetesen kérdő pillantásokat vet a törp felé is, várva a további kérdéseket, ha vannak.

Kien

- Értem. Hasonló cipőben járok én is. Gondoltam hátha Ön már több ideje van - mondom szabadkozva.
- Csak nyugodtan - felelem Dagganak.

Amikor a fogadós megindul felénk, a figyelmem egyértelműen rá terelődik. Hogy ne akasszam meg a beszédben, az ebédet egy meghajlással megköszönöm neki, majd egy aprócska biccentéssel jelzem számára, hogy nem zavar, ha Dagga is hallja a mondandóját. Miután pedig a végére ért válaszolok neki:
- Köszönöm a részletes tájékoztatást! Nos, alapvetően olyasmi munkát kerestem, mint amit a Karavánőrök céhével kapcsolatban leírt. Ami Artelon tanácsos felhívását illeti, azzal kapcsolatban már vannak fenntartásaim. Jár bármiféle kötelezettséggel, ha úgy döntök, elmegyek erre a toborzásra? Fogok ott kapni további részleteket az elvégzendő munkáról? Esetleg távozhatok bármikor, ha valami kivívná nemtetszésemet? Amennyiben az első kérdésemre nemleges, az utolsó két kérdésemre pedig igen a válasz, szívesen elmegyek és teszek egy próbát.

Az étkezésnek mindaddig nem kezdenék neki, míg beszélgetünk, de ha távozik, vagy Daggával kezd kezd társalogni, jó ízűen nekilátok.

Aelyn

//ja igen, az utcai ebédért is vonj le 2 rezet, meg mindenért vond le amik voltak //

Van istállósfiú, és láthatóan ért is a lovakhoz. Gondosan elkezdi leszerszámozni, miközben a négy rézért hajbókol egy kicsit, és még uramnak is szólít.
-Igen, uram, természetesen. A gazdát hívták így a vándorévei alatt. Ma már csak Dolien gazda, vagy fogadós úr. Nem szereti, ha így nevezik. Övé a Kék tanya.
 Ezután indulsz a bejárathoz. Odabent már az ebédidő a végéhez közeledik, 30-nál több hosszúkás asztalt rejt a tágas terem, szabálytalan elrendezésben. A falakon kicsorbult tőrök és festmények láthatóak. Veled szemközt található a széles pult, és amögött több folyosó is nyílik az épület hátsó része felé.

//és azzal, hogy kiket és hol látsz odabent, megvárjuk a többieket//

Aelyn

<< Hmmm... hát mostmár azt hiszem nem igazán kellene válogatnom. Furcsa... vajon mit jelenthet ez a két szó? Ez valami rejtély? Vagy ha így mutatkozom be kedvezményt kapok? Esetleg kidobnak? Hát... még a ki is dobnak, legrosszabb esetben keresek egy másikat, de annyit talán megér hogy rákérdezzek a fogadósnál! >> merülök el gondolataimban miközben bevezetem az istállóba a lovamat. Szétnézek van-e istállós fiú s ha akad akkor rábízom a hátast és négy rezet nyomok a markába:
- Csutakold le, és adj neki bőven enni, inni, kérlek. Ó és volna itt még valami! Mond csak! Mond neked az valamit hogy... Fekete Dolien?

Megvárom az istállósfiú esetleges válaszát aztán megindulok a taverna bejárata felé és be is lépek.

Aelyn

A Nagypiacon elég széles a választék, de különleges dolgokat futó körülnézés során nem találsz, és az árusok is elég sokan vannak, így mindet nem is tudnád végignézni rövid idő alatt. Út közben azért találsz olyan helyet- egy kulturáltabb árust néhány asztallal, ahol az illatok magukért beszélnek, kellemesek, és más vendégek is elégedetten távoznak, itt elfogyasztasz egy jó tál helyi specialitást, nyúlpörköltet. Ekkor már nagyjából ebédidő van, legalábbis a sokan vannak a fogadóknál, árusoknál, akik épp étkeznek, és a tömeg létszáma is csökkent délre.
A koldus, akinek ez után a két rezet adod, vigyorog, és olyan gyorsan elteszi a pénzt, ahogy csak egy koldustól telik. Utána rád kacsint, és hülyén vigyorog:
-Értem, nincsen sok pénzed, értem én.
Aztán int, hogy hajolj közelebb, és odasúgja:
-Én nem mondom el senkinek, ha te sem. Barát vagy. Neked nincs sok pénzed, megértettem.
Eközben a térképedre mutat, amit vagy látott a kezedben, vagy most is épp ott van, és mivel érted, hogy mit akar, engeded neki, hogy rábökjön az ujjával, amit meg is tesz, a Preenna negyedre...

 Így hát a koradélután első órájában térsz vissza a már megismert Százöles híd keleti oldalára, Preenna negyedbe. Kyel katedrálisánál látsz egy takaros fogadót, a Rakparti Menedéket, amihez a térképen az van írva, hogy nem a legolcsóbb, de biztonságos. Itt a fogadós épp a bejáratnál sepreget, és kérdő tekintetedet látva sajnálattal közli, hogy épp nincs náluk szabad szoba. A keleti úton haladva még egy darabig felfedezel egy újabb fogadót, a Keleti Kutrica nevezetűt, ami olcsó is és viszonylag igényes, de a méretei meglehetősen kicsinyek egy fogadóhoz, és náluk sincsen szabad szoba, ami egy táblán ki van írva a bejárat fölött. Ehhez a helyhez a térképen az van csak felírva, hogy szűk szobák, de olcsó. Északi irányban látsz egy teret a térkép tanulsága alapján, ahol a Kék Tanya nevezetű fogadó áll. Ehhez a helyhez csak két szó van írva: Fekete Dolien. Ezt nem tudod mire vélni, de a fogadó éppen útba esik a többi, még északabbra található irányában, így hát ezt is megnézed közelebbről. Egy tágas, szőlőlugassal övezett kerthelyiséget, és egy kitárt ajtót találsz, fölötte a nevezett cégérrel. Benézve azt tapasztalod, hogy a vendégek, bár sokan vannak odabent, egyre szállingóznak kifelé az épületből. Több inas és szolgálóleány tevékenykedik odabent, éppen a megürült asztalokat takarítják. A bentről kijövők közül több kisebb csoport is indul látszólag egy irányba, a térkép szerinti Dannor negyed felé. A taverna mellett istálló is van.

Aelyn

<< Eeeehjjjj hát akkor ez itt nem pont a legjobb környék. Nagyon nincs most kedvem még azzal is vesződni hogy minden lépésnél az erzényemre tegyem a kezem, márpedig ez pont olyan negyed. >>
Futólag vetek pár pillantást a kufárok portékáira, adva egy kis esélyt annak hogy kiszúrok valami értékes vagy netán ritka -de számomra hasznosítható - portékát, persze ehhez nem fűzök igazán nagy reményt.
Ha űtközben látok valami egyszerűbb kifőzdét akkor egy pár rezes menetközben elfogyasztható ételt - nyárson patkány ahogy mifelénk mondják - vásárolok csak hogy, enyhítsem éhségemet addíg amíg nem sikerül egy rendes fogadót találni. Ha nem találok ilyet megelégszem némi gyümölccsel is. Azután elindulok a térképen említett másik két negyed felé és útközben meg-megálva elolvasom milyen fogadók vannak ott. Illetve igyekszem úgy botorkálni hogy azért útközben elhaladjak pár a térképen szereplő intézmény előtt, szeretném ugyanis megnézni melyik fogadó mennyire van tele, amelyikben nagyon sokan vannak oda már meg se próbálok visszajönni.

Viszont mielőtt nekilódulnék az útnak előtúrok két rezet az erszényemből és odalépek egy koldus elé:
- Mondcsak jóember -nyújtom át neki a rezeket- melyik fogadót javasolnád egy magamfajta ágrolszakadt vándornak? Sajnos nincs sok pénzem és lehet hogy sokáig kell ebben a városban időznöm...
A válaszától függően még a két, a térképen szereplő rosszabnak titulált fogadóra is rákérdezek hogy azokról mi a véleménye.

Kien és Dagga

//A törp uraság ebédjét az egyik inas hozta ki, nem a fogadós.//

A fekete ruházatú, komor arcú férfi kisvártatva int az egyik legényének, hogy helyettesítse őt a pultban. Ezt a párbeszédetek ellenére mindketten észlelitek a szemetek sarkából. Elindul az asztalotok felé, ami nem is lenne nagy távolság, de máris mellé lép egy újabb vendég, valamilyen ügyes bajos dolgával. A fogadós egyetlen intéssel és egy kurta válasszal elintézi, látjátok, ahogy a mögötte, a pultnál lévő emberéhez irányítja a vendéget. Ebből már látjátok, hogy közelít, de néhány lépésnyire tőletek megáll, egy pillanatra megmerevedik, majd újra visszatér a pulthoz. Egy másik ifjút is magához int a felszolgálólegények közül, azt, aki Daggát is kiszolgálta. Röviden mond neki valamit, majd egy gyengéd tockos is elcsattan, amire néhány másik vendég is odanéz. A rövid közjáték után a fogadós tesz-vesz még egy fél percig, majd két tálcával megpakolva érkezik hozzátok. Az egyiken, mint kiderül, két korsó sör van, ezt Dagga elé helyezi, és még mielőtt bármit válaszolhatna, hozzáteszi:-Elnézést uram, a fiú még gyakorlatlan. A második korsó a ház ajándéka. A másik tálcán egy hasonló összeállítású, emberi léptékkel is kiadós tál étel van, amit Kien elé helyez. -Ezt pedig a másik vándor úrnak adnám, hálából a türelméért. Nincs ára. Köszönetet, vagy bármi egyebet nem várva leül nagyjából egyenlő távolságra tőletek, és továbbra is Kienhez beszél:- Jóuram, most hogy el tudtam szabadulni a teendőimtől, és remélhetem, hogy néhány percig a legényeim s leányaim el tudják látni feladataimat, röviden a tárgyra is térnék engedelmével. Amint láttam, önök már váltottak néhány szót, így ha megbocsát az úr, ennek a másik vándornak is címezném részben a szavaimat, mert a felhívás amit kaptam, talán őt is érdekelheti.  Itt Daggára pillant, és közömbös arccal fejet hajt, mintegy tisztelgésképpen, hogy róla, illetve neki is szólt ez a bevezetés.- Ami tehát a munkát illeti, csak röviden szólnék a Karavánőrök céhéről. Egy helyi székhelyű társaság, kellőképpen ismertek. A pyarronita eszmék mentén végzik a munkájukat, és legfőbb területük, mint azt a nevük is elárulja, karavánok kísérete, illetve a megpihenő karavánok őrzése. Egykor én is kapcsolatban álltam velük, így elmondhatom, hogy megbízható a vezetőjük, és az ott töltött napok vagy hetek arányában mindig tisztességesen fizetnek is a becsületes fegyvereseknek. Ami viszont a mostani ajánlatomat illeti, csak részben érinti a céhüket. Érkezett ide a tegnapi nap folyamán egy igen pompás ruhákkal ékesített úr, bizonyos Artelon tanácsos, és kísérete. Egy rövid felhívást intézett a jelenlévőkhöz, akik közt mondhatom, hogy a tegnapi napon is szép számmal akadtak úgynevezett kalandozók. Azt, hogy a vendégeim közül ki mihez ért, illetve mit állítanak magukról, hogy értenek hozzá, most nem részletezném, de egy párat azért ismerek közülük a régi időkből. Biztos vagyok benne, hogy ez az Artelon az ajánlatával jónéhány embernek felkeltette az érdeklődését. Azt találta ugyanis mondani, hogy másnap, azaz a mai nap délutánján egyfajta toborzást fog tartani a gazdája diplomáciai kísérete számára, és hogy ez az úr egy Erigowi báró. A nevére nem emlékszem, de azt tudom, hogy nehéz kiejteni. Tehát a tanácsos a mai napon, delelő után három órával, tehát hamarosan fogja megejteni ezt a toborzót, méghozzá a már említett Karavánőrök céhének központja előtt, ahol mindig lehet találni munkát kereső ifjakat. A létszámot nem említette, de néhány összeg elröppent, ami alapján a bárú úr igen bőkezűen jutalmazza azokat, aki a kíséretéhez szegődnek majd. Aranyakra gondolok. Ezt követően jött oda hozzám külön is a tanácsos úr. Azt mondta, hogy mindazokért, akiket a fennmaradó egy nap alatt még meg tudok győzni, hogy tegyenek próbát a kíséretbe történő elszegődéssel, és sikerrel is járnak, fejenként két ezüst üti a markomat. Néhány embernek már elmondtam ezt az ajánlatot, és most titeket kérdezlek jóurak, hogy mit szóltok hozzá? Szerencsét próbáltok a tanácsos úrnál?

Aelyn

A térkép sok mindent megmutat, és bár egy kissé elnagyoltak a méretarányok, azért eligazodsz rajta. 

//Az elején közölt térkép kiegészített változatára gondolj// 

Utad során az első érdekesség a Délmutató torony, ami jelzi számodra, hogy még nincs dél. A térképen több fogadót is találsz, mellettük kis megjegyzésekkel: Serház- ez az első, ami az utadba akad, klasszikus stílusú, és elég sokan vannak odabent. Megjegyzés: enni-inni nem ajánlott, de a szállás elég olcsó. A toronnyal szemben látod Kyel katedrálisát, lenyűgöző épület. A száz öles hídon áthaladva a következő fogadó a Régi Vár. E mellé a megjegyzés: igényes, de költséges. Egy utcácskával bentebb pillantod meg a Dreina-templomot és vele szemközt a városházát megannyi hivatalnokkal. Ezek mellett is van egy fogadó, aminek a neve a Cserző. Ehhez a térképen oda van írva, hogy: olcsó, ha megvan még az erszényed.  Tovább haladva valamivel megtalálod a térkép tanulsága szerinti posztócsarnokot, ami nem csak ruhaárusokat rejt, hanem mindenféle kelmékkel és egyéb nem ehető jellegű cikkekkel kereskedőket. Az óváros határán újabb falon haladsz keresztül, majd hamarosan megtalálod a Nagypiacot, és egyik szegletében a jókora Kalmárok csarnokát. Sok árus van a hatalmas téren, és szinte mindent meg lehet itt kapni. Itt is van két fogadó, az egyik a Tűzivóhoz címezve, a másik a Kondéros nevet viseli. Míg előbbihez a "fejfájás" szót firkantották, utóbbihoz az "ide józanul ne" kifejezést. Eddig egyenes utad során ezeket a fogadókat találod, de a térképen van még néhány feltüntetve. Azt könnyen megállapítod a kis megjegyzésekből, hogy a minőség és a biztonság Preenna és Dannor negyedben jobb, mint itt, a folyó nyugati partján. Az épületek is mocskosabbak, és több utcagyereket is látsz szaladgálni, a koldusokról nem is beszélve. 

Aelyn

-4 réz egy térképért? - kérdezem a suniy képű árustól de mielőtt válaszolna rá folytatom- na jó... ha szépen van rajzola és még helyes is talán megér annyit. - A mondat második felénél előveszek négy rezet az erszényemől és az árus markába nyomom. - Köszönöm! Remélem  nem csalódok...
<< De ha igen... akkor Dartonra visszjövök és megletkéztetétlek! >> - gondolom magamban miközben tovább haladok az árustól nyugati irányba. Kicsivel később kinyitom a térképet és megvizslatom, hogy mi található a nagypiac környékén. Érdekességeket és egy fogadót keresek, majd tovább haladok egészen a nagypiacig.

Kien

- Örvendek - felelem Dagganak miközben megrázom a felém nyújtott kezet - jómagam pedig Kien Dren volnék.

Hacsak Dagga nem vet fel valami témát, akkor egy pár percig csendben üldögélek.
<<Ő is amolyan utazónak tűnik, bár a ruházata alapján nem jöhetett messziről. Végülis megpróbálhatok érdeklődni nála a helyi viszonyokról, hátha tényleg tud mondani valami érdekeset.>>

- Úgy látom Ön is amolyan utazóféle - bökök a hátizsák felé - Tudna esetleg pár szót mondani a helyi viszonyokról? Mire érdemes figyelni? Milyenek errefelé a fogadók, lehet-e munkát találni a hozzánk hasonlónak? Hallott-e esetleg valami nagyobb szabású, a közeljövőben tartott rendezvényről?

Míg beszélünk felé irányítom a figyelmemet, csak néha pillantok a fogadós felé. Illetve amkor megérkezik az étele, arra is vetek egy futó pillantást.

Kien és Dagga

A fogadós elfoglalt, így egy kis társalgásra van lehetőségetek. Dagga kisvártatva megkapja az ételt: átlagos méretű tálon finom illatú sült hús és zöldségek, jó karéj kenyérrel, meg egy vizeskancsó pohárral.

Kien

 Amint egy darabig üldögélsz, a fogadóshoz továbbra is érkeznek a vendégek. Ki a rendelése miatt, mások szobakulcsokért jönnek, vagy éppen adják le távozáskor. Valóban elfoglaltnak tűnik ez a komoly képű ember. Ekkor lép be a terembe egy újabb vendég, aki a tiédhez hasonló, jókora hátizsákot cipel, de a termete jócskán elmarad a tiédtől: egy barna hajú törp, ezen a helyen átlagosnak mondható ruhában.
 Miután néhány szót váltanak a fogadóssal, a fekete ruhás férfi az asztalod irányába mutat...

Dagga

 A csak félig üres asztalnál egy jó fizikumú férfi ül, komoly kifejezéssel az arcán. Sötét barna, kissé vágott szeme van, és rövid, fekete haja.
Egyszerű ruhákat visel, mellé van támasztva a falhoz a hátizsákja, és egy hosszú bot. Épp erre felé pihenteti a tekintetét.

Kien

- Természetesen megvárom - bólintok rá az ajánlatára - azonban ha nem bánja, még a szállással és az étellel is így tennék egyelőre.
És bár alapvetően a pult mellett vártam volna meg, elindulok a mutott asztal felé, nehogy sürgetésnek vegye a maradásomat. A holmijaimat igyekszem a fal mellé állítani, majd kényelembe helyezem magam.

Ha Dagga úgy dönt, hogy helyet foglal az asztalnál, érkezésekor odabiccentek neki, majd folytatom a szemlélődést.

Kien

Az Kék tanya bejáratát egy lugasokkal, virágbokrokkal tarkított kerthelyiség veszi körül. Több, mint harminc asztal van odakint, és mindegyiknél ülnek néhányan. Kellemes az idő, ez a meleg évszak első hónapja. Amint belépsz a két kitárt ajtószárny között, a kerthelyiség méreteinél valamivel nagyobb terembe lépsz, ahol szintén elég nagy a tömeg. A hosszú pultot szemközt húzódik, ahol egy fekete ruhás, őszülő hajú férfi néz rád máris várakozóan. Néhány fiatal legény és leány sürög forog az asztalok között, nekik nincs idejük még felpillantani sem a munkából.
-Üdvözlégy, vándor!- köszön rád elég hangosan ahhoz, hogy az alapzajtól hallhasd, de elég diszkréten ahhoz, hogy ne zavarjon meg vele másokat. Vet egy pillantást a botodra, de nem adja jelét, hogy bármi is eszébe jutna ettől. Csak akkor köszön, amikor közelebb lépsz, hiszen addig nem lehet biztos benne, hogy csak benéztél, vagy vele van dolgod. Sorra érkeznek a vendégek, de ők egy-egy már ott lévő társasághoz csatlakoznak.
-Szabad szobánk van még egy pár, és most éppen munkát is tudok ajánlani, ha van rá időd, hogy megvárd, amíg lesz pár nyugodt percem. A kérdésedre válaszul, a Karavánőrök céhéhez is van köze, így egyúttal róluk is el tudok mondani egy pár dolgot, hamarosan. Mindenesetre hét rézért mára lesz egy külön szobád, ebéded és vacsorád, ha ez megfelel - majd az egyetlen üres asztalra mutat a bal szélső fal mentén.
- Majd ha megbeszéltük a részleteket, ráérsz kifizetni- és még rád is kacsint, bár nem mosolyog.

Dagga

A kerthelyiség mellett van egy istálló, ami a tér felé nyitott, és bent külön elrekesztve sorakoznak a vendégek lovai. Találsz egy szabad helyet, és addigra az istállósfiú is melletted terem. Az 5 rézre térdig hajol, és hangosan megköszöni, majd bevezeti Csacsit a helyére. Látod hogy van bent friss széna és egy vödör víz, ráadásul a fiú gyakorlott mozdulatokkal kezdi el leszerszámozni az állatot.
A taverna belsejébe lépve megállapítod, hogy még a te fejlett érzékeidnek is időbe telne a terem összes vendégéről megállapítani, hogy mifélék. Igen változatos a társaság: hivalkodó nemesi úrfik, átlagosnak mondható polgárok, harsányan nevető törpök, visszafogottan kártyázó udvari orkok, és még egy csapat gnómot is felfedezni vélsz a tömegben. Ide fele jövet is láttál egy-két fogadót, de ez a tágas terem, és a kinti igazán hangulatos kert együtt különlegességnek tűnik. Az alapzaj jelentős, de nincsenek kiugró ordítozások, és sehol egy törött pohár vagy tányér, a vendégek szemlátomást elsősorban ebédelnek. A falakon látsz néhány képet, és kicsorbult pengéjű dísztőröket.

Amint a pultkoz lépsz, fekete ruhás, őszülő, vékony alkatú fogadós köszönt:
-Üdvözöllek, vándor!
Kérésedet hallva gyorsan körbepillant, majd kezét tördelve válaszol:
-Jóuram, ma szokatlanul nagy a tömeg, de ha megfelel számodra, ott a fal mentén a másik magányos vándor mellett van némi hely, és a finom ebéd csak 2 réz...

// -Feltételeztem, hogy a 7 rezes szállás lehetősége után a 7 rézért szállás+ két étkezés+munkalehetőséget Kien fontolóra veszi, így a szabad hely Dagga érkezésekor a hosszúkás asztal másik felét jelenti, előbbi társaságában;
-a később érkezés az Dagga részéről egyértelmű, mert Kien célirányos útbaigazítást kapott, de mégis gyalogosan jött, így nem nagy az eltérés
-A Kék Tanya a mellékelt térképen a Preenna negyed első N betűje fölötti téren van//

Aelyn

Először látsz két nyíl alakú táblát a nagy kapun belüli téren: nyugat felé Vente folyó és Nagypiac, míg észak felé Hercegi negyed és Kapuk vára. Ez után hamar találsz a kapun túl folytatódó széles úton egy árust, aki ráadásul egy ház ablakából kínálja portékáit. Elég sunyi képe van, de csak 4 rézért kínál egy Eren térképet, rajta a főbb látnivalókkal.

Aelyn

Lassú lépésben a lovam nyergébe kapaszkodva haladok tovább a kapu felé a tömeget vizslatva.
<< Vajon itt mindig ekkora a tömeg? Jobb lesz óvatosnak lenni... Mondjuk lehet a feltünést is kerülni kellene, sose lehet tudni. >>
Ahogy továbbhaladok követem az utat a kapuhoz és a kapu előtt  kicsivel le is szállok a lóról és száron vezetem tovább a hátast. A földre huppanást követően megigazitom ruházatomat, illeve az övemen lévő dolgokat is elrendezem, az erszényemen szorosabbra húzom a csomót és lépkedve haladok tovább a tömeggel.
- Eren...  milyen szép ez a címer. Remélem a város is van legalább fele ilyen szép. -motyogom magam alá csak úgy, szinte a lovamnak magyarázva, majd ha sikeresen átértem a kapun bent igyekszem keresni valamiféle útbaigazítást,elsősorban hirdetőtáblát vagy térképet -esetleg útjelzőt, vagy valamiféle kiírást keresek.